A bambuszokat most még hagyjuk, a telet még nem heverték ki teljesen és még rájuk fér némi lombosodás. Ellenben kibújt az első tulipán, amit egy pár társával egyetemben egy edénybe ültettem és kint töltötték a telet. Bár a színe igazán impozáns, szárügyileg kihívásokkal küzd, mint a hazai GDP….olyan kicsi, hogy alig észrevehető…

Tegnap megejtettem az idei első fűnyírást, amit időnként abbahagytam és berohantam a fényképezőgépért, mert van pár szép virágzó növény, amit egyszerűen muszáj volt lefotózni. Ilyen a babarózsa is, ami egy félreértés következtében került a kertbe, mert én bazsarózsát akartam… Most persze már örülök, hogy van ilyen korán virágzó bokrunk. Angol neve virágzó mandulát jelent és nem véletlenül...

A három magnóliánk közül még csak az egyik virágzik (Magnolia x soulangeana), a másik (Magnolia susan) is nemsokára követni fogja, a harmadik egy fehér virágú (Magnolia kobus), na az már két éve guggol és mantrázik, így még nem láthattuk a virágait.

Szüleim hobbitelkéről került hozzánk egy japánbirs, ami a kerítésünk előtt pompázik:

És a kedvencem a kis meténg (Vinca minor). Már télen hozott pár virágot, de most aztán belehúzott. Árnyékos helyen egyszerűen nincs párja. Gyeppótlóként eszméletlen tempóban terjed és a zöld levelei közül megszámlálhatatlan sok kis kék virág kandikál ki.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.