Így az ünnepek után már alig várom, hogy végre kint lehessen tenni-venni a kertben. A tavasz még nagyon távolinak tűnik, addig is találni kell valamit, amivel az ember lekötheti kertészeti energiáit. Jöhetnek a szaklapok, könyvek, tervek… Aztán eszembe jutott, hogy még sose hajtattam Amarillisz hagymát (vagy, ahogy Bálint gazda honlapján olvastam, helyes nevén Hippeastrum-ot), most eljött az idő, mert két növényt is kaptam tavaly. Szóval fogtam és becserepeztem őket, és most sötét, meleg helyen ücsörögnek, én meg várom, hogy kihajtsanak. Biztosra mentem, mert az ünnepi asztalra vettünk a Lidl-ben egy üvegvázás kompozíciót, a hagymája nagy volt, és már látszott két kis szárkezdemény is, mára már ilyen lett (két száron 6-6 virág, királyság....) Most már csak az kell, hogy a többiek is hozzák a formájukat.

Viszont ért egy nem várt meglepetés is.  Egy kis cserepes tulipánt kaptam tavaly (3 kis virág egymás mellett), és elvirágzás után miután visszahúzódtak betettem a kamrába egy szekrény alá, mondván, ha ősz lesz, elültetem. Kb. ezzel a lendülettel felejtettem is el. Aztán hétvégén ahogy ott kotorásztam, hogy valami alátétet találjak a főzések miatt vásárolt bazsalikomnak megláttam, hogy bizony ott figyelt ez a kis cserép benne a kihajtott három hagymával. Ezt nevezik nem várt fordulatnak. A sötétben, a tökéletes szárazságban kihajtott. Jól belocsoltam, majd kitettem az ablakba a lelkes túlélőket, és most együtt várjuk a tavaszt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.