A som. Ez nekem is meglepetés lenne ha nem én írnám ezt a blogot :-).

Hát igen, emlékszem gimis koromban elmentem egy környezetvédelmi táborba. Ez így persze nagyon szépen hangzik, korai elhivatottság meg minden, de az egyszerű igazság az, hogy nyárra ez az egyedüli programlehetőség volt a suliban. Azért izgalmasnak is hangzott, gondoltam megmentünk valamilyen kihalni készült fajt, vagy ilyesmi, de nagyrészt kimerültek a lehetőségek a szemétszedésben, a környékbeli erdei utak mentén. Viszont volt egy egyetemista srác, aki elégé ott volt a növény és az állatvilág mezsgyéjén, és ezt elég szórakoztatónak találtam.

Egyik alkalommal mikor kissé lepilledtünk egy út menti pihenőnél hogy megegyük az ebédet, kaptunk némi ízelítőt a tudásból: „A várak tövénél gyakran nő som. Ki tudja miért? Mert a savanyú talajt szereti. Odapisil egy csomó ember, és már ideális is lesz a ph ugye…”

Szóval ez a som, ez nem tűnt valami igényesnek...

Jó pár évvel később mikor már kezdtem átengedni magam a kerti szenvedélynek egy kertészetben – áprilisban, na innen lehet tudni hogy valóban szenvedélyé vált a dolog, mert ilyenkor csak azok járnak kertészetbe, akik már nem bírnak magukkal – megpillantottam a Tündérfát. Persze nem így hívták, de olyan volt.

Egyszerűen álomszép. Még alig virágzott valami, ez a fa meg ott állt, hatalmas fehér virágaival, amik vízszintesen ültek rajta, mintha csak valaki szépen rárakosgatta volna őket. Hát megfogott. Persze az ára is – lévén egy elég méretes példány.

Egy som volt. Egész pontosan egy Cornus nuttallii. Később sikerült szereznem egyet (persze méretileg jóval kisebbet), ami most a kertünk egyik sarkát ékesíti. Szó szerint. Ez a növény tényleg nagyszerű. A C. nuttallii egy kb. 5-6 méter magara növő fa. Négyszirmú, hófehér virágai szinte virítanak a zöld levelek között. Virága azonban becsapós, mert az, amiről azt hisszük virág, igazából a színes murvalevél, aminek a belsejében a virágzat kisebb, zöldes, gömb alakú. A miénk persze még fiatal példány, de gyönyörű tavasszal:

És ősszel is.

Ha valaki még nem értené miért is neveztem ezt Tündérfának, itt egy kép egy szép nagy példányról - hát igen, a mi fácskánk előtt még vannak távlati lehetőségek:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.